Tavaly ősszel egy természetvédelmi találkozó hatására Szalai Gáborral arra gondoltunk, hogy lovasberényi lakosként falunkban is szervezhetnénk madaras programokat. A környék alkalmas erre, és talán mi is, hiszen sok éve veszünk részt természetvédelmi szervezetek hasonló programjain. A falu határában is madarászunk már évek óta, de főként más madarászok társaságában tettük ezt, nem pedig a lakosság bevonásával. Fő célunk az volt, hogy a helyi érdekességeket mutassuk meg a helyieknek. Programjainkra internetes fórumokon keresztül hívtuk meg a falu lakosságát.

Nagy örömünkre a gólyák is éppen idén nevelnek újra fiókákat Lovasberényben. Sok éven keresztül a Kossuth utcán lévő fészekben költöttek, utoljára 2011-ben sikerült felnevelniük négy fiókát. Akkor a költés során az egyik öreg madár, majd egy kirepült fióka is áramütést szenvedett és elpusztult. Azóta előfordult ugyan néhány fehér gólya a faluban, egyik évben némi fészekanyagot is hordtak a Tűztorony melletti villanyoszlopra, de nem készült új fészek. Egészen 2022-ig, amikor a Kinizsi utca 2. szám alatt működő Tüzép udvarán álló négyszögletű oszlopra egy fiatal pár megépítette a ma is használatban lévő fészket és költésbe fogtak. Kikeltek ugyan a fiókák, de felnevelni nem tudták őket: az elpusztult kisgólyákat a fészek alatt találták meg a Tüzép dolgozói. Talán a gólyapár tapasztalatlansága vagy az aszály okozta táplálékhiány miatt nem sikerült a fiókanevelés.

Idén tavasszal újra gólyapár érkezett a fészekre: a tatarozás során gallyakat, majd a béleléshez szénát hordtak, a tojások lerakása után pedig egy hónapig kotlottak. A kikelt, pelyhes fiókákat 2-3 hetes korukig még folyamatosan őrzik, melengetik a szülők, majd 3 hetes koruk után már magukra hagyják őket a táplálékgyűjtés idejére.

A fiókák gyűrűzését addig kell elvégezni, amíg az ösztönük szerint a fészek zavarásakor lelapulnak, nem pedig menekülnek. Ezt figyelembe véve az egyeztetések után június 29-én, délután fél 3-kor került sor a madarak jelölésére, az első lovasberényi gólyagyűrűzésre.

A gyűrűzés során a fészekből emelőkosár segítségével lehozott fiókák jobb lábukra egy egyedi kóddal ellátott fém gyűrűt kaptak, melyet életük végéig viselni fognak. Bal lábukra pedig egy kék alapon fehér karaktereket tartalmazó műanyag, jól látható, ún. színes gyűrű került. Ennek előnye, hogy a madár megfogás nélkül, távcső vagy fotó segítségével is azonosítható. A felhelyezett gyűrűk kódját, a gyűrűzés időpontját és helyét, valamint a madárfajt és a jelölt madarak korát a gyűrűző egy adatbázisban rögzíti. Ha a későbbiek során valaki leolvas egy ilyen gyűrűt, akkor arról értesítheti a Madárgyűrűzési Központot, ahol szintén rögzítik a leolvasáshoz kapcsolódó adatokat, s így többet tudhatunk meg a jelölt madarak életéről, szokásairól. Ezek az információk pedig nagyban segítik az egyes fajok védelmét.

A jelölést követően a négy fiókának a 60 fős közönség adhatott nevet: Pihécske, Frici, Berény és Csőrös sorsát nyár végéig figyelhetjük: 4 hetes korukban állnak fel a fiókák a fészekben, majd 8 hetes koruk után repülnek ki a fészekből. Az ezt követő két hétben a szülők etetik még a fiatal madarakat, s közben önálló táplálékszerzésre is tanítják őket. Augusztus közepén vonuláshoz gyülekező csapatokhoz csatlakoznak és a nyár utolsó heteiben Afrika felé indulnak.

Ez idő alatt még sok veszély leselkedik rájuk: szárnypróbálgatásaik során egy szélvihar idő előtt lesodorhatja őket a fészekről, kirepülésük után pedig áramütést szenvedhetnek. Ha a következő hetekben az egyik szülő megsérülne, akkor a másik egyedül nem tudná felnevelni a négy nagyétkű fiókát: ilyen esetben az ember segítségére szorulnának. Bízunk benne, hogy madaraink mindannyian gond nélkül kezdhetik meg hosszú útjukat és a következő években is találkozhatunk velük.

Mindenkinek nagyon köszönjük, hogy ez a program idén megvalósulhatott, s reméljük, hogy jövőre is megszervezhetjük.

A fészekhez való feljutást a Tó-Vill Kft. emelőkosaras autójával érkező Dajka József tette lehetővé, a biztonságos munkavégzést pedig az EON szakemberei biztosították. A madárgyűrűző Szalai Gábor volt, aki a madárgyűrűzést koordináló Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Gyűrűző és Vonuláskutató Szakosztályának madárgyűrűző vizsgával rendelkező tagja.

Külön köszönjük a fészeknek otthont adó Boro-Berta Kft. vezetőinek, dolgozóinak türelmét és együttműködését, amiért viselik a gólyák okozta kellemetlenségeket és lehetővé tették a fészek megközelítését.

Köszönjük, hogy ilyen sokan eljöttetek, vigyázzunk együtt madarainkra!

Fiala Zsuzsanna

Fotók Czompó Vivien (CV), Egyedné Molnár Krisztina (EMK), Fiala Zsuzsanna (FZs), Szalai Gábor (SzG)