December 20-án az óvodai karácsonyi ünnepség keretében a Szülői Munkaközösség is elköszönt, szép és hosszú nyugdíjas éveket kívánt Anikó néninek, az óvoda vezetőjének. Hosszú volt az idő, amit vezetőként itt töltött. Ezért meglepetésként érkeztünk a műsor végén, ahol a gyerekek búcsúzó munkáit egy kincsesládában adtuk át. Valamint pár személyes ajándékkal is kedveskedtünk. Itt is köszönjük az eddigi munkáját! Hálás szívvel gondolunk rá. Az alábbi búcsú szöveggel köszöntünk el tőle.
Kedves Anikó néni!
Mi így hívunk téged, hiszen a gyermekeink is így szólítanak. Így mesélnek rólad otthon, mikor az aznapi élményekről tesznek számot. De így kiabálnak neked reggelente, mikor az oviba érkezünk, és öltözködés helyett belibbennek az irodádba megnézni mit is csinálsz. Vagy ha összefutunk egy-egy falusi rendezvényen, mosollyal arcukon szaladnak feléd, ölelnek át.
Tehát Kedves Anikó néni!
Már nem is emlékszünk rá, milyen rég érkeztél meg ebbe az óvodába, ebbe a kis közösségbe, mint vezető. A hosszú évek alatt számtalan kisgyermek köszönheti neked óvodás éveit. A most idejáró apróságok szülei között is vannak páran, akik a te vezetésed alatt tölthették itt kisgyermek éveiket.
A sok év alatt mindig igyekeztél a lehető legtöbbet megtenni, hogy a gyerekek a legjobb nevelésben részesüljenek, a legjobb körülmények között tölthessék napjaikat, készülhessenek iskolai éveikre. De most elérkezett az idő, hogy átadd a vezetést és a jól kiérdemelt nyugdíjas éveidbe vesd magad.
Aki régen nyugdíjba ment, már idős volt, bizony néha fájt, szúrt itt-ott, s a fittség is hiányzott. Ha te ilyen lennél, ezt mondanám neked.
De Te szerencsére nem ilyen vagy! Te ma is leguggolsz a kicsikhez, segítesz felöltözni, ha kell „beugrasz” egy kicsit felügyelni, vagy csak megnézni, hogy minden rendben megy-e a csoportokban. Köszönni a kicsiknek, bíztatni az aprókat, hogy ne féljenek, anya hamarosan jön majd értük.
Köszönjük Neked azt a sok odaadást, amit a hirtelen jött „beugrások” alkalmával tanúsítottál, ha egy (vagy több) kolléga kiesett, hol kevesebb, hol huzamosabb ideig.
Köszönjük, hogy gyermekeink szerethettek téged, hogy hozzád bújhattak, hogy mindig odafigyeltél rájuk, még akkor is, amikor csak a folyosón találkoztatok.
Bízunk benne, hogy ha a későbbiekben találkozunk, a gyerekek ugyanolyan szeretettel ölelhetnek meg, vagy kiabálhatnak rád az utca másik oldaláról, hogy Szia Anikó néni! Hiszen az életük része vagy.
Köszönjük! Mást már nem tudunk mondani. Kívánunk Neked boldog nyugdíjas éveket, valósítsd meg terveidet, amiket még nem sikerült a sok oviban töltött óra, nap miatt.
Szülői Munkaközösség
