Tisztelt Olvasó! Az alábbi cikkben Lovasberény történetéről olvashatnak melyet Erdős Ferenc gyűjtött össze és a
Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23 számában jelent meg 1995-ben. A könyvből egy-egy érdekesebb részt közlünk folytatásokban.

Politikai küzdelmek, a polgári társadalom konszolidációja

Az 1919 őszétől feléledő politikai küzdelmek egyik alapkérdése a földreformról szóló törvény megalkotása volt. Lovasberény lakosságának 45-50%-át alkotó agrárnincstelen és törpebirtokos rétege az 1920-ben megalakult nemzetgyűléstől várta a földosztás megvalósulását. Várakozásukat csak részben fejezte ki a Nagyatádi Szabó István nevével egybekapcsolt földreform (az 1920:XXXVI. te), amely házhelyeket és néhány holdas parcellákat juttatott megváltás ellenében a nincsteleneknek. Oldani igyekezett a meglevő szociális feszültségeket Cziráky László, az uradalom birtokosa. 1921 tavaszán 200 kat. holdas területet kisparcellákban adott bérbe. A hadirokkantaknak és hadiözvegyeknek mérsékelt áron ajánlott házhelyeket, a nyomorúságos helyzetben levők a kedvező ár ellenére lemondtak róla.

1922-ben került sor a földreform végrehajtására. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság határozata alapján 333 kat. holdat mértek ki; 106 kat. holdat az Esterházy hitbizomány csákvári és 227 kat. holdat a Cziráky hitbizomány lovasberényi birtokából. Az Országos Vitézi Szék vitézi telkek kialakítására 160 kat. hold, a helyi csendőrőrs 5 kat. hold és a református egyház 6 kat. hold (a másodtanítói javadalom kiegészítésére) juttatásban részesült.

Nem hozta meg a helyi társadalom feszültségeinek oldását a földosztás. Több mint 200 család követelt földet és házhelyet. Póteljárásra kényszerült az Országos Földbirtokrendező Bíróság, 1923-ban 133 család (a földkövetelők 60-65%-a) igényét ismerték el. Részükre 46 házhelyet alakítottak ki 11 kat. holdon és 800 négyszögölön, a kiosztott szántók területe csupán 152 kat. hold és 300 négyszögöl volt. A póteljárás során 6 hadiözvegy és hadirokkant, 60 mezőgazdasági munkás, 46 törpe- és kisbirtokos, 21 földnélküli ipari munkás jutott csekélyke földhöz és házhelyhez. A végrehajtott földreform a hitbizomány lovasberényi birtokrészének mindössze 10%-át érintette. Társadalmi hatását illetően kiegyenlítést eredményezett; a szociális feszültségeket átmenetileg csökkentette, gazdasági téren pedig helyhez kötötte a szabad és olcsó munkaerőt.

Újabb lendületet vett a helyi társadalom önszerveződése, újjáalakultak a gazdasági és kulturális egyesületek. Az I. világháborút követő esztendőkben kibontakozó infláció, gazdasági válság hatására szűk térre korlátozódott a segélyegylet működése. Újjászervezésére az 1930-as évek elején került sor. Megalakult a római katolikus és a református olvasókör. 1920-ban Hettíleisch István kovácsmester kezdeményezésére megalakult az iparos olvasókör. A Roth-féle vendéglőben működő iparosokat tömörítő egyesület tagjainak száma elérte a 60 főt, könyvtárában 500 kötet szolgálta a közművelődést. Az iparosok érdekvédelmi szervezete, a Lovasberény és Környéke Ipartestület 1929-ben alakult. Nemcsak a helyi, hanem a pátkai, a velencei és a kápolnásnyéki iparosokat is egyesítette, taglétszáma megközelítette a 200 főt. Gazdasági indíttatású tömörülésnek bizonyult a tejszövetkezet; 1928-ban 262 tejtermelő összefogásával megalakult Lovasberényi Tejszövetkezet évente 300 ezer liter tejet értékesített.

Az 1920-as évek közepétől kibontakozó gazdasági fellendülés az infrastruktúrában is változásokat eredményezett. 1928-ban a képviselő-testület szerződést kötött a Fejér Megyei Villamossági Részvénytársasággal az áramszolgáltatás bevezetéséről. A költségek meghaladták a 16 ezer pengőt.

Összeállította Szűcs Józsefné